Magzati szívultrahang vizsgálat

Kinek javasolt a magzati szívultrahang vizsgálat?

A magzat egészsége, sorsa, valamit a terhesgondozás és főként a szülés körülményeinek tervezése szempontjából rendkívül fontos a magzati szív vizsgálata.

A fejlődő

javasolható minden kismama számára, aki szeretné a lehető legnagyobb nyugalomban várni születendő gyermekét és kizárni magzatánál a súlyos, összetett szívfejlődési rendellenességet.

Ha a kismama, a terhessége alatt a baba érdekében minden ultrahang vizsgálaton részt vesz azért, hogy biztos legyen a gyermeke egészséges fejlődésében, miért ne bizonyosodna meg épp az élet motorját jelentő szerv, a magzat szívének egészséges fejlődéséről?

A veleszületett szívhiba napjainkban hatszor gyakoribb, mint a kromoszóma rendellenesség!  A szívfejlődési rendellenességek legnagyobb hányada (csaknem 90 százaléka) az úgynevezett „alacsony rizikójú”, azaz problémamentes terhességekből kerül ki.

Ezért fontoljuk meg, és éljünk a lehetőséggel!

Mikor esedékes a magzati szívultrahang vizsgálat?

A terhesség 18-20. hete között, optimálisan a 20. héten, amikor a magzat szíve már megfelelő méretű. A még mindig csupán alig több, mint 20 milliméteres kis szívnek ekkor már tökéletesen látszik az anatómiája.

A magzati szív UH vizsgálatának menete

A vizsgálat nem különbözik a szokásos magzati UH-vizsgálattól. Azonban mivel speciális gyakorlatot és szakértelmet, valamint gyermekkardiológiai jártasságot igényel, ezért intézetünkben gyermekkardiológus szakorvos végzi.

A szív méhen belüli vizsgálata során egy speciálisan a szív vizsgálatára kifejlesztett ultrahangot kibocsájtó vizsgáló fejjel, több oldalról, mozgásában tudjuk ábrázolni a szívet, a speciális rögzített videókon illetve felvételeken mérések is végezhetők.

A vizsgálat eredménye

Ezek segítségével számos összetett szívhiba, szívfejlődési rendellenesség és a szívritmus zavarok döntő hányada már megszületés előtt kiszűrhető.

Ez azért fontos, mert így bizonyos szívritmus zavarok már méhen belül is gyógyíthatók, ami esélyt ad arra, hogy a születendő baba a lehető legegészségesebben érkezzen a családba. Intézetünkben a legmodernebb UH készülék áll rendelkezésre a vizsgálathoz.

Magzati szívhibára nagyobb esély van azoknál a terhességeknél, ahol:

  • a családban előfordult veleszületett szívbetegség (apa, anya, előző gyermek, nagyszülők)
  • a kismama már a terhesség előtt vagy alatt olyan betegségben szenved, amely hajlamosít a szívfejlődési rendellenességre (autoimmun betegség, inzulinfüggő cukorbetegség)
  • az édesanya a terhesség első szakaszában esetleg a magzatra ártalmas gyógyszert szedett, illetve más magzatkárosító (teratogén) ártalom érhette (egyes vírusfertőzések, toxikus anyagok, alkohol stb).
  • a nőgyógyászati vizsgálat során magzati szívritmuszavar vagy szívhiba gyanúja merül fel
  • az első ultrahang szűrővizsgálatnál vastag nyaki redőt mutattak ki
  • kromoszóma rendellenesség gyanúja áll fenn
  • a gyermekvállalásra 35 – 37 éves anyai életkor felett került sor
  • ikerterhesség esetén
  • lombik programmal (IVF) fogant terhességekben
  • Ultrahanggal egyéb eltérést állapítottak meg: pl. kórosan sok, vagy kevés magzatvíz, kóros magzati növekedés, folyadék a mellkasban, szív körül
  • egyéb magzati szerv fejlődési rendellenességének gyanúja merül fel (vesemedencetágulat, agyi cysta, köldökzsinórban két ér)
  • korai terhességi szakaszban kóros áramlási értéket mértek (ductusvenosus flow)

Jelenleg nagyjából minden száz újszülöttből egy valamilyen súlyosságú szívfejlődési rendellenességgel jön a világra. A kiszűrt esetekben mód van arra, hogy a baba a megfelelő szülészeti intézményben születhessen meg, ahol a szívbetegségekre is felkészült orvosi team várja, ezzel nagyban javítva a születendő gyermek életkilátásait!

Amennyiben érdekesnek találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerőseivel, hogy ha kell, számukra is segítséget nyújthassunk!

TETSZIK, MEGOSZTOM MÁSOKKAL IS!

Online bejelentkezés

Intézetünk eleget tesz és megfelel a Magyarország Alaptörvényében, az EU 679/2016 az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletében (GDPR), a 2011. évi CXII. törvényben (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) valamint az 1992. évi LXIII. törvényben (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) foglalt adatkezelési, adat-felhasználási kötelezettségeknek.